Motor Tuningr�l:

A teljes�tm�nyn�vel�s legh�rhedtebb �s tal�n legt�bbet vitatott form�j�t a nitro rendszerek be�p�t�se ter�n tal�ljuk meg. Az Egyes�lt �llamokban m�r �vtizedek �ta az utcai gyorsul�si versenyek n�lk�l�zhetetlen kell�k�nek sz�m�t� rendszerek imm�ron itthon is nagy n�pszer�s�gnek �rvendenek az adrenalinra �hes fiatalok k�r�ben.

A nitro rendszerek lelk�t a norm�l h�m�rs�kleten foly�kony dinitrog�n-oxid (N2O) alkotja, amely 2 r�sz nitrog�nb�l �s egy r�sz oxig�nb�l �ll. Ez a vegy�let s�r�t� l�kettel kb. 572 Farenheitre (300 �C) hev�tve lebomlik, ez�ltal pedig extra oxig�nt szabad�t fel. Ezt az el�ny�s tulajdons�g�t haszn�lj�k ki a nitro rendszerek: nem csak maga az oxig�n hozza l�tre a plusz er�t, hanem az a k�pess�ge is, hogy seg�ts�g�vel a motor t�bb �zemanyagot tud el�getni, ez�ltal pedig nagyobb hengernyom�s j�n l�tre. Innen sz�rmazik a t�bblet er� legnagyobb r�sze.

A nyom�s alatt tartott dinitrog�n-oxidot a motorba fecskendezve, az folyad�kb�l g�z halmaz�llapot�v� alakul (felforr). Ez a forr�s lecs�kkenti a nitro h�m�rs�klet�t -0,127 F-re (17,91 �C). Ennek a "h�t� hat�snak" az eredm�nyek�nt jelent�sen lecs�kken a be�ml� �zemanyag h�m�rs�klete is, kb. 60-75F-el (15,5-23,8 �C). Ez szint�n seg�t a plusz er� l�trehoz�s�ban.

Ezek mellett a s�r�t� er� hat�s�ra felszabadul� nitrog�n is fontos szerepet j�tszik: a nitrog�n tomp�tja vagy gyeng�ti a megn�vekedett hengernyom�st, amely el�seg�ti az �g�si folyamat kontroll�l�s�t.

A dinitrog�n-oxidot teljes�tm�nyn�vel�sre el�sz�r a II. vil�gh�bor� sor�n haszn�lt�k, ekkor a vad�szrep�l�k motorj�t p�rgett�k fel vele. Mivel a technik�t a hadiiparban fejlesztett�k ki, sok�ig f�ltve �rz�tt titok volt, m�g a l�tez�s�r�l sem sokan tudtak eg�szen a 70-es �vek v�g�ig. Ekkor n�h�ny aut�kkal foglalkoz� szakember �s aut�versenyz� felfedezte a nitr�ban rejl� fantasztikus lehet�s�geket, aminek eredm�nyek�ppen a 90-es �vekre a nitro az Egyes�lt �llamok utcai gyorsul�si versenyeinek elmaradhatatlan eszk�ze lett.

A dinitrog�n-oxid �ltal megbik�zott rendszerek a hat�konys�ga abban rejlik, hogy a motorban megn�velik az oxig�n �s az �zemanyag �raml�s�t: ahhoz hasonl�that�k, mintha kompresszort vagy turb�felt�lt�t haszn�ln�nk. A jelenleg l�tez� teljes�tm�ny-n�vel� term�kek k�z�tt kev�s olyan hat�kony van, amely egy�ltal�n �sszevethet� e rendszerek �ltal ny�jtott dr�mai er�n�veked�ssel. Tov�bbi el�ny�k m�s teljes�tm�nyn�vel� tuningokkal szemben, hogy m�g azok folyamatos t�bbletterhel�snek teszik ki a motort, a nitr�t csak akkor haszn�ljuk, amikor sz�ks�g van r�: am�g nem nyomjuk meg a kis piros gombot, aut�nkat fogyaszt�s �s teljes�tm�ny szempontj�b�l is a hagyom�nyos param�terekkel hajthatjuk. De ha bekapcsoljuk… sok alkalmaz�s eset�ben a v�rhat� n�veked�s 1/4 m�rf�ldenk�nt 1-3 teljes m�sodperc, sebess�gben 10-15 m�rf�ld (16-24 km/h). A v�gs� eredm�nyt persze befoly�solja a motor m�rete, az abroncsok, a befecskendez�s, a sebess�g fokozatok, stb.

Motorunk param�tereit�l f�gg az is, hogy mekkora t�bbletet ny�jt� nitro rendszer �p�thet� be aut�nkba. A l�nyeg, hogy a megfelel� k�szletet v�lasszuk ki az adott alkalmaz�shoz, p�ld�ul a 4 hengeres motorokhoz �ltal�ban hozz�adhat� tov�bbi 40-60 l�er�, a 6 hengeresek nagyszer�en m�k�dnek 75-100 plusz l�er�vel, a kis hengerblokkos V8-asok �ltal�ban elb�rnak plusz 140 l�er�t, a nagy hengerblokkos V8-asok elb�rhatnak plusz 125-200 l�er�t is.

Haz�nkban nitro-rendszerek szakszer� beszerel�s�vel - tudom�sunk szerint - jelenleg egyetlen c�g, a NITROSYSTEM Kft. foglalkozik. Folyamatos fejleszt�seikkel az egyszer�bb haszn�lhat�s�gra �s a m�g nagyobb biztons�gra t�rekszenek. K�n�latukban k�tf�le rendszer szerepel, a hagyom�nyos �s a computer vez�rl�s� nitr�s szett.

A hagyom�nyos rendszern�l az aut�ban valahol el van helyezve egy kapcsol�, amely bekapcsol�s�val a nitro-rendszer m�k�d�sre k�sz, azonban m�g nincs nitr�z�s. A fojt�szelepn�l van egy, annak teljes nyit�s�t �rz�kelõ mikrokapcsol�. Amint ez a kapcsol� jelet ad (padl�g�zn�l) aktiv�l�dik a rendszer �s megindul a nitr�z�s. Enn�l a hagyom�nyos verzi�n�l vigy�zni kell, hogy t�l alacsony fordulaton (2500 RPM alatt) ne akt�v�ljuk a rendszert, valamint leszab�lyoz�sig sem szabad nyomni a g�zt, mivel ezek a motor k�rosod�s�hoz vezethetnek.

A computeres szett minderre figyel helyett�nk: itt programb�l be�ll�that� az aktiv�l�si �s a leszab�lyoz�si fordulatsz�m. Mialatt tart a nitr�z�s, a computer folyamatosan figyeli az oxig�n szenzor jeleit, �s ha a hengerben nem t�k�letes az �g�s azonnal szab�lyozza a nitro mennyis�g�t, �gy t�k�letes v�delmet biztos�t a motornak.

A sz�guld�snak csak palackunk �rtartalma szabhat hat�rt, �s persze az hogy meddig hagyjuk bekapcsolva a rendszert. Viszony�t�sk�pp a 2000 ccm henger�rtartalm� motorokra szerelt nitr�-rendszer t�lt�se �ltal�ban 20-30 teljes, 1/4 m�rf�ldes gyors�t�si menetre elegend�. A ki�r�lt palackok ezut�n term�szetesen �jrat�lthet�k.

Amennyiben �rdekl�dsz a nitr�s alkalmaz�sok ir�nt, �rdemes ell�togatnod a NITROSYSTEM weboldal�ra, ahol mindenre kiterjed�en olvashatsz ezekr�l.

Motor Tuningr�l:

A motor teljes�tm�ny�nek n�vel�s�re sz�mtalan lehet�s�g k�n�lkozik. Mivel a tuningol�snak ez a legkomplexebb ter�lete �s szorosan �ssze is f�ggenek a lehet�s�gek, ez�rt a komolyabb r�szletekre csak k�s�bbi �r�sainkban t�r�nk ki, itt csak �szefoglal� jelleggel eml�ten�nk meg a lehet�s�geket.

A motortuning legegyszer�bb �s legn�pszer�bb m�djai m�djai a sportl�gsz�r�, sportgyertya beszerel�se �s a chiptuning.

A sportl�gsz�r� t�bb leveg�t szolg�ltat a motor sz�m�ra, a sportgyertya seg�ts�g�vel pedig t�k�letesebb� tehet� az �g�s. A teljes�tm�nyn�vel�shez elengedhetetlen a t�bbletleveg� �s a nagyobb energi�j� szikra. Ezekkel maximum n�h�ny %-os teljes�tm�nyn�veked�s �rhet� el, de a k�s�bbiekben mindenk�pp sz�ks�g van r�juk.

A chiptuning seg�ts�g�vel is tal�lhatunk plusz pacikat a motorban. Ez a motorvez�rl� szoftver m�dos�t�s�t takarja, ami el�g sok lehet�s�get rejt mag�ban, viszont a teljes�tm�nyn�veked�s m�rt�ke nagyban f�gg a motor t�pus�t�l. Sz�v�motorokn�l �ltal�ban 8-12%, turb�motorokn�l ak�r 30-40%-os n�veked�s is el�rhet�. Az aut�sok t�bbs�ge �ltal�ban meg is el�gszik ennyivel.

Ha pedig nem, k�vetkezhetnek a komolyabb �talak�t�sok.
Nagyobb mennyis�g� leveg� sz�ll�t�s�ra ny�jt megold�st a sz�v�motorok turb�val, vagy kompresszorral val� ell�t�sa. T�bb leveg�h�z t�bb benzin is adagolhat�, �gy nagy m�rt�kben n�velhet� a teljes�tm�ny. A turb� felszerel�se igen k�lts�ges mutatv�ny, hiszen ehhez szinte az eg�sz motort �t kell alak�tani. Az elektromos kompresszor felszerel�se kicsit egyszer�bb �s olcs�bb, de m�g ez is el�g k�lts�gig�nyes.

Turb�s motorn�l k�nnyebb dolgunk van, itt el�g megn�velni a turb�nyom�st, vagy felszerelhet�nk nagyobb turb�t is, de figyelni kell arra, a nagyobb turb�nyom�s nagyobb h�terhel�ssel is j�r, ami k�nnyen a k�runkra v�llhat. Nagyobb intercooler beszerel�s�vel tov�bbi l�er�ket szabad�thatunk fel, mivel a hidegebb leveg� s�r�s�ge nagyobb, �s jobban s�r�thet� is.

A sz�v� motorok is el�g sok lehet�s�get rejtenek magukban a tunigol�sra. El�sz�r tal�n ejts�nk sz�t a hengerfej m�dos�t�s�r�l. Felpol�rozhatjuk a hengerfejet, kib�v�thetj�k a hengerfej j�ratait, nagyobb, k�nnyebb (tit�n) szelepeket, er�sebb szeleprug�kat haszn�lhatunk. Beszerezhet�nk sportvez�rm�tengelyt, ami a szelepek nyit�si param�tereit v�ltoztatja �s j�t�kony hat�s�t a magasabb fordulat-sz�mtartom�nyban fejti ki. Ezen k�v�l felpol�rozhatjuk a sz�v�sor j�ratait, vagy kicser�lhetj�k a sz�v�sort is, olyanra amely hengerenk�nti pillang�szelepet tartalmaz, �s amelyben m�s a sz�v�csonkok hossza is. A motor �zemanyag-ell�t�s�nak jav�t�sa c�lj�b�l megn�velhetj�k a benzinnyom�st is

Tov�bbi lehet�s�g a mozg� alkatr�szek - f�tengely, hajt�karok, lendker�k, dugatty�k -k�nny�t�se: ehhez egyes gy�rt�k k�n�lnak k�nnyebb, er�sebb anyagb�l k�sz�tett alkatr�szeket.

Ugyanezeket az �talak�t�sokat elv�gezhetj�k turb�motorokn�l is. Fontos, hogy �gy �rhetj�k el a legjobb hat�st, ha mindezen m�dos�t�sokhoz hozz�igaz�tjuk a motorvez�rl� elektronik�t. Azt viszont, ne felejts�k el, hogy a komolyabb beavatkoz�sok k�ros hat�ssal vannak az �lettartamra, m�rlegelj�nk, miel�tt b�rmihez is hozz�fogunk.
folyt. k�v. (Ez a cikk a CarStyling oldalr�l van)